Mióta legutóbbi bejegyzésem a nárcizmusról felkerült az oldalamra, több barátommal, ismerősömmel is beszélgettem a témakörről. Többek számára hozott megértést a leírt megközelítésmód saját magukkal vagy környezetükkel, esetleg párjukkal kapcsolatban.

Felmerült azonban több ízben is a kérdés, hogy amennyiben Extrém Nárcisztikussal van dolga valakinek, hogyan lehet őket kezelni, jobb belátásra bírni. Más szóval, hogyan lehet őket a nárcizmus skálán lefelé mozgatni, az Egészséges Nárcizmus irányába?

Erről olvashattok a következőkben néhány tippet, tanácsot.

Ha a magánéletedben van dolgod az Extrém Nárcisztikus emberrel, jó módszer lehet a “megpuhítására” az úgynevezett empátiaösztönzés. Ennek során egyrészről hangsúlyozni kell a kapcsolatunk fontosságát, másrészt ezután mindenképpen hangot kell adni az érzelmeinknek.

Pl.: “Drága szívem, tudod, hogy te vagy nekem a legfontosabb a világon. Amikor egy nagy fájdalmamról beszélek Neked és arra nem jön reakció részedről, attól én nagyon megalázottnak, semmibevettnek és szomorúnak érzem magam.”

Ezzel a technikával tudatosítani lehet a másikban azt, hogy amit tesz, annak számunkra milyen negatív hatásai vannak. Fontos megjegyezni azt is, hogy mindenki csak akkor tud dolgozni a saját problémáján, amikor felismeri, belátja azt. Vagyis, ha emberünk ezek után sem látja be hogy hibázott és nem jelzi változtatási szándékát, akkor érdemes elgondolkodni a párkapcsolat vagy barátság megszakításán a saját érdekünkben.

A változtatásra nem hajlandó Extrém Nárcisztikus egy fentihez hasonló empátiaösztönző mondat után a következőket teheti: azt éreztetheti velünk, hogy mi kritizáljuk, támadjuk; elkezdhet védekezni (“Nem értem rá ezzel foglalkozni”); kitérhet a válasz elől vagy elterelheti a témát; minket hibáztathat (“Ugyan már, rosszul érzed, ez nem így van”).

Ha a munkahelyünkön találjuk magunkat szembe Extrém Nárcisztikus kollégával, szintén erősen rányomhatja a bélyegét a mindennapjainkra. Ilyenkor nem jó módszer, ha kritizáljuk a viselkedését, felhívjuk a figyelmét a hibáira. Ez pont hogy csak olaj a tűzre, hiszen ettől feldühödnek és tagadásba, védekezésbe (=támadásba?) lendülnek.

Jó módszer lehet azonban, ha a kapcsolat fontosságát hangsúlyozzuk. Meg kell nekik mutatni, hogy milyen munkakapcsolati előnyei származhatnak abból, ha jobban együttműködővé, megértővé, törődővé válik.

E technika során először is kiemelkedően fontos önmagunk megvédése. Dokumentálni kell a bizonyítékokat, pl. e-maileket, amik alátámasztják mondandónkat – soha nem lehet tudni, mikor lesz szükségünk néhány konkrét példára. E mellett a kommunikáció során azt érdemes hangsúlyozni, hogy a viselkedésbeli változás hogyan támogatja a munkahelyi cél sikerességét. Ezzel az Extrém Nárcisztikusunkat hozzá tudjuk kapcsolni egy olyan jövőképhez, ami érdekében hajlandó lehet változtatni viselkedésén. Hatékony formátuma lehet ennek a közlésnek a kérdés-kérés kettőse.

Pl.: “Segítenél nekem megérteni, hogy ez hogyan vezet minket a cél felé? Pontosan mit szeretnél, mit csináljak? Konkrétan milyen javaslataid vannak?”

Egy másik módszer az ilyen ember elfojtott érzelmeire való asszertív reflektálás. Ez esetben mintegy “visszamondjuk” neki azokat az érzelmeket, amiket felfedezni vélünk a nem megfelelő viselkedése alatt. Ha ő például egy konkrét munka kapcsán ránk szeretné tolni a feszültségét, a következővel lehet reagálni:

“Értem, hogy nagyon fontos, hogy ez a munka maximálisan jól elkészüljön és személyes felelősséget érzel ez iránt. Mi az amitől a legjobban tartasz? Ha ezt átbeszéljük, lehet hogy közelebb kerülhetünk a megoldáshoz.”

Fontos, hogy az Extrém Nárcisztikus esetén ne csak a negatív viselkedéseket akarjuk változtatni. Ugyanilyen előnyös az is, hogy a jó viselkedéssel kapcsolatban visszajelzést adunk neki.

Annak hangsúlyozása, hogy egy adott helyzetben milyen jól reagált, mennyire empatikus volt, stb., nagy meggyőzőerővel és motivációval bír. Amikor pedig újra azt észleljük, hogy valami félrecsúszott, szembe lehet állítani az aktuális negatív reakciót, viselkedést a korábbi pozitív viselkedéssel. Mindeközben fontos az is, hogy többesszám harmadik személyben fogalmazzunk, ezzel is terelve az ő “én-fókuszát” a “mi-fókuszra”.

Pl.: “Nagyon jó volt, amikor a múlt heti megbeszélésen pozitívan tudtál reagálni a veled ellentétes véleményekre. Úgy éreztem, hogy ez megteremtette számunkra a csapat szintű bizalmat és nyitottságot. Észrevettem, hogy a ma ez nem így volt, részemről ez azt eredményezte, hogy csökkent a lelkesedésem. Nekem jobban tetszik, amikor úgy viselkedsz, mint múlt héten.”

És végül, de nem utolsó sorban, egy módszer, ami mind magánéletben, mind pedig munkahelyen kitűnően alkalmazható.

Ez pedig nem más, mint az Erőszakmentes Kommunikáció (EMT), avagy Asszertív Kommunikáció.

Lényege, hogy egyértelműen megmondjuk, hogy mivel van baj és min kellene változtatni.

3 lépésből álló formája a következő:

1. a mi érzésünk,
2. a tény, esemény, ami azt kiváltotta,
3. a kívánt változás kérése.

Pl.: “Nagyon frusztráltnak és megalázottnak éreztem magam, amikor tegnap azt mondtad nekem, hogy pocsékul dolgozom és magamra hagytál. Meg tudnád tenni azt, hogy legközelebb ilyen helyzetben nem minősítesz engem, hanem segítesz nekem megérteni, hogy pontosan miben kellene fejlődnöm?”

A fenti tippek a változásra hajlandó Extrém Nárcisztikus ember esetében működőképesek. Ha azt látjuk, hogy nem jutunk eredményre bárhogy is próbálkozunk, el kell gondolkodni azon, hogy kilépjünk egy ilyen számunkra mérgező kapcsolódásból.¤

Forrás: Dr. Craig Malkin – A Nárcizmus pszichológiája