Meditációval életemben először – ha jól emlékszem – spiri tanfolyamon találkoztam. Vezetett meditáció volt. Le kellett ülni, lótuszülésbe (haha, persze, örültem h a töröküléstől nem szakad le a lábam, nemhogy lótusz), nagyon átszellemülni a másik 10 ember között (ööö, jah), kizárni a külvilágot (aztmeghogy?), lenyugodni (napersze), befelé figyelni (a tüdőmre? vagy a májamra? vagy mire?) és hagyni hogy jöjjenek a képek (a mik? max a mérgelődés jött, hogy nekem ez az egész nem megy, nemhogy képek).

Hát innen indultam. Aztán egyre több tanfolyam, egyre több “kötelező” ottani meditáció. Emlékszem arra, amikor egy ilyen alkalommal először sikerült lekerülnöm meditatív állapotba. Valami lufikat kellett kergetni a téma szerint, meg válogatni őket. Mondhatom jól sikerült. Mikor elértünk a végére, hogy most már visszatérhetünk ide, ahonnan indultunk, nem annyira akartam. Annyira jó volt benne. Körülölelt, mint egy nagy pihepuha paplan, oltalmazott és nyugalmat árasztott magából. Persze kijöttem belőle, azzal a fantasztikus élménnyel gazdagabban, hogy milyen egy valódi meditatív állapot.

Ezek után elkezdtem próbálkozni otthon magamban is meditálni. Gondoltam merész leszek, és nem vezetett medit csinálok. Csak zene be, csüccs a szép kis medipárnámra, füstölő meggyújt, gyertya meggyújt. Akkoriban kaptam azt a tanácsot, hogy képzeljem el meditációban, hogy a saját könyvtáramban olvasgatok. Hát jó, előkészületek után szem becsuk, szabályos ki-be lélegzések, könyvtár elképzel. Szép volt, még könyvespolcok és könyvek is voltak benne. Olvasgattam is őket serényen. Vagyis olvasgattam volna, ha a fehér üres lapokon kívül bármi is lett volna bennük…. Na jó, nem baj, majd megjönnek azok a betűk, képek is. Ha jól emlékszem, 2-3 hónapig olvastam a tök üres könyveket (eznormális?). Mire egy alkalommal végre megjelentek bennük dolgok is. Hurrááááá, hát ilyet!! 🙂 Utána már azért szépen lassan, alkalmanként jöttek ilyen-olyan dolgok, képek, érzések, gondolatok, hangulatok. Egy idő után a könyvtáron kívül is meditáltam, tisztítottam az energiarendszeremet, harmonizáltam a csakráimat, vagy ami éppen eszembe jutott, hogy mire van szükségem, azt csináltam.

Manapság amikor leülök meditálni, mindig úgy érzem, mintha más emberként jönnék ki belőle. Lenyugtat, megtisztít, feltölt, harmóniába hoz saját magammal. Többször előfordult már, hogy amikor rossz történések értek, akkor a meditáció segített annak feldolgozásában, megértésében, kitisztulásában.

Nemrégiben a környezetemben lévő emberek maguktól elkezdtek kérni arra, hogy tartsak nekik meditációt. Gondoltam miért ne, közösen is működnek majd a dolgok, sőt. Több ember, több energia, amivel dolgozni lehet. Életem első, általam vezetett meditációja nagy élmény volt. Nem gondoltam volna, hogy én ilyet is fogok. A résztvevőknek is tetszett, csináltunk további alkalmakat is. Mindig valamilyen téma köré fűztem a meditációkat, ami éppen jött, hogy az adott résztvevőknek hasznos lehet. Meditáltunk együtt elengedésre, önbizalomra, szeretet befogadására, adok-kapok egyensúlyra, csakraharmonizációra és még egyéb más dolgokra is. Egyik legnagyobb visszajelzés az volt, amikor egy barátnőm azt kérte tőlem a szülinapjára ajándéknak, hogy eljöhessen egy egyszemélyes meditációra hozzám/velem. Úgy tűnik, hogy a környezetem is egyre jobban elkezdte élvezni a meditáció áldásos hatásait 🙂

Amiket én fontosnak tartok a meditációval kapcsolatban:

• Megfelelő zene – Youtube-on, Spotify-on számtalan szuper zene van, ki-ki megtalálhatja a kedvencét, amire a legjobban el tud lazulni. Egyik nagy kedvencemet találhatjátok ezen a linken.
• Füstölő és gyertya – Nekem mindkettő segít az ellazulásban. És nem utolsó sorban tisztítják is a teret, miközben én a fejemben lévő dolgokkal vagyok elfoglalva. Kedvenc füstölőin a szantálfa és a zsálya. Gyertyának sima fehér teamécsest, vagy bármilyen fehér színű gyertyát használok.
• Nyugodt környezet és napszak – én legjobban este/éjszaka tudok meditálni, úgy érzem. Akkor lecsillapodnak a kinti zajok, energiák, jobban tudok koncentrálni, jobban bele tudok merülni. Fontos, hogy közben senki ne robbanjon be a lakásba, szobába, mert az engem azért nagy eséllyel zökkentene ki a dologból. Te is találd meg azt a napszakot, hangulatot, szobát, sarkot, ahol és amikor neked személy szerint a legjobban működik az ellazulás.
• Egyenes hát, törökülés – Ez a lótuszülés nekem még mindig nem megy, de lehet hogy a bokáim ennek csak örülnek. Mindenesetre a dolog rendben van törökülésben is, a lényeg, hogy tartani tudjam a pózt, és lehetőleg ne izegjek-mozogjak, mert az elvonja a figyelmet. Ülj te is úgy, ahogy jól esik, akár nyújtott lábbal, falnak támaszkodva, földön, széken, bárhogy. Legyen kényelmes és tudd tartani. Aztán lehet majd variálni később.
• Lépésről lépésre – ha életetedben először ülsz le meditálni, nem feltétlenül kell rögtön egy órát benne lenni. Elég 10-15 perccel kezdeni, vagy amennyi éppen jól esik. És aztán szépen növelni az időtartamot, szintén csak a kényelmes ütemben és mennyiségben. Kezdőknek ajánlom a Youtube-on fellelhető különböző nyelvű vezetett meditációkat. Nagyon jókra lehet bukkanni, érdemes próbálgatni.
• Levezetés – miután kijöttél a mediből, ne pattanj fel azonnal, hagyd a dolgokat leülepeni és hagyd magadat is visszatérni. Nálam ez az idő 5 perctől akár 15 percig is tud terjedni, alkalomfüggő. Figyeld meg magadnak, magadat, hogy nálad ez hogy működik.

Kezdd el te is a meditációt, hidd el, érdemes!