Azt már a Kerekes Dani személyi edzővel készült bejegyzésemben is említettem, hogy nagyon fontos dolognak tartom a testi és lelki fittség együttesét.  Néhány hete egy ügyfelemmel az egyik alkalom alatt szóba került többek között a boxolás is.

Régebben jártam csoportos zsákos edzésekre unokatestvéremhez, Miló Vikihez és nagyon élveztem őket. Akkoriban nemcsak a testmozgást jelentette ez nekem, hanem egyfajta terápia is volt.

Egyrészt inspiráló volt látni, hogy milyen az, amikor egy igazi profi tanítja a “kiscsibéket”. Másrészt az akkori felesleges energiáimnak, stresszmennyiségemnek nagyon jól jött, hogy volt hol kipüfölni ezeket magamból. Arra soha nem vállalkoztam volna, hogy egy másik emberrel szemben alkalmazzam, akárcsak edzés végett se, viszont a zsákot nem kíméltem.

(Innen üzenem kedves ügyfelemnek, hogy azóta eszembe jutott spanyolul a boxzsák kifejezés: saco de boxeo 🙂 )

Miután erről beszélgettünk, elgondolkodtam azon, hogy milyen sok hasonlóság is van az élsport, önfejlesztés/önismeret és a coaching között!

Egyik fontos dolog, ami eszembe jut, az az időfaktor. Türelemtanulás.

Sokunknak nagy kihívás ez ám. Az élsportolók mindannyian tudják, hogy a kívánt kondíció, eredmény elérése bizony nem történik egyik napról a másikra. Ugyanez teljesen igaz az önismeretre, önfejlesztésre is. Mindkettő egy út, amin elindulunk, haladunk, lépésről lépésre. Miközben lebeg egy cél a szemünk előtt. Sportolóként ez lehet egy nemzetközi győzelem, cím, önismereti utat járva pedig bizonyos konkrét problémák, dilemmák megoldása, önmagunk jobb és mélyebb megismerése.

A sportolónak az edzője segít az úton való haladásban, az önismerkedőnek pedig a coach. Nem véletlen, hogy angolul mindkettőt egyformán coach-nak hívják 🙂 (És persze a mai értelemben vett business és life coaching is a sport területéről jön, de erről majd mesélek egy későbbi bejegyzésben) Gondoljatok bele, Viki sem két hét edzés után nyert 18 világbajnoki címet, mi sem két hét alatt fogjuk mélyebben megismerni önmagunkat, megoldani a dolgainkat.

A másik az alázat kifejezés.

Élsportolóként minden nap hajnalban kelni a reggeli edzéshez, majd délután, este újra ismételni ezt, szigorú diétákat tartani, szakadatlanul és megállás nélkül küzdeni a célért. Ez az alázat. Ha ezt megnézzük az önfejlesztés oldalról, bizony itt is szükségünk van erre a faktorra. Saját magunkat górcső alá vetni, cincálni a legféltettebb fájdalmainkat, kimondani a kimondhatatlant, felvállalni hibáinkat, felelősséget vállalni tetteinkért. Mindez nem működik alázat nélkül.

A harmadik dolog számomra a pozitív jövőkép fenntartása, megtartása, még nehéz helyzetek esetén is.

Biztos vagyok benne, hogy Viki pályafutásában is voltak olyan pontok, amikor úgy érezte, hogy legszívesebben abbahagyta volna ezt az egészet ott és akkor, abban a pillanatban. Élsportolóként például egy elveszített boxmeccs bizony pont ilyen demotiváló dolog lehet. De feladta? Nem! Mégpedig azért nem, mert folyamatosan lebegett a szeme előtt az a pozitív jövőkép, hogy igenis majd a következő mérkőzést ő fogja nyerni. És így is lett 🙂

Amikor önmagunkkal és problémáink gyökerével ismerkedünk, sokszor jöhet szembe olyan kihívás, aminek láttán legszívesebben kiszaladnánk a világból. De nem szabad. Le kell győzni a félelmünket és fókuszálni arra a pozitív jövőképre, ami a problémánk alóli felszabadulás után jön. Mert megéri, igenis megéri. És ilyen helyzetekben a coach (akár a sportolói, akár a business/life coach) az, aki tovább tudja lendíteni az embert ezeken a hullámvölgyeken.

Ha legközelebb az önismereti problémamegoldói utatokon járva úgy érzitek, hogy elfáradtatok, elvesztettétek a motivációt, elvesztettétek szem elől a célt, próbáljatok meg egy kis ideig élsportolóként gondolkodni. Áttéve a helyzeteteket egy másik világba, talán segíthet újra megtalálni azt az elveszett energiát, amely visz benneteket tovább.

Önmagunkon és a saját határainkon túllépni az élet egyik legnagyobb győzelme, ne felejtsétek. És ha úgy érzitek, hogy szükségetek van egy külsős támogatásra, érdemes lehet felkeresni egy coach-ot.

Merjetek változ(tat)ni! – Dare to Change 😉

Jó győzelmeket mindenkinek!