Uraim, találkoztatok már ezzel a mondattal, mondta már ezt nektek valaha a párotok? Biztos vagyok benne, hogy sokatok számára nem ismeretlen a dolog.
És mit tudtál kezdeni ezzel a mondattal? Hogyan reagáltál? Mit mondtál vagy tettél? Mit gondoltál? Azt gondoltad, hogy ha szereted, akkor valóban tudnod kellene, hogy … például egy narancslevet szeretne, vagy inkább egy összebújós hétvégére vágyott volna, ahelyett, hogy elmentetek valahova, vagy hogy inkább egy otthon készített vacsorát szeretett volna tőled a rendelt helyett?
Hadd segítsek egy kicsit. Nem, nem feltétlenül kell tudnod ezeket, ha a párod nem mondja. Mivel a gondolatolvasás és a telepátia (legalábbis egyelőre még nem) széles körben alkalmazott emberi képesség, ez a mondat teljes egészében rossz.
Kedves Uraim, én kérek elnézést mindazon nők nevében, akik ezt a mondatot használják a párjukkal szemben. Mert nem reális dolog elvárni senkitől, hogy tudja minden gondolatunkat, minden rejtett vágyunkat, minden kimondatlan szavunkat. Ez egyszerűen nem így működik.
Mégis, látom, hogy sok párkapcsolatban ez történik. A nők elvárják a férfiaktól, hogy bizonyos dolgokat megtegyenek értük. A probléma már kapásból az elvárás szó. Miért is várna el bárki bárkitől bármit? Ez így máris teljes egészében hibás elképzelés. Ha a nő elvár valamit, az azt jelenti, hogy előre megtervezett elképzelés van a fejében arról, hogy hogyan kellene lennie a dolgoknak. Ami még talán nem is lenne gond. A probléma azonban az, hogy ennek a második lépése hiányzik. Ez a második lépés pedig a kommunikáció lenne. Hangosan kimondva (de nem kiabálva!), szavakkal, hogy mit szeretne, mire lenne szüksége.
De ahelyett, hogy megfogalmazná az igényeit, inkább tippelgetési játszmát indít be: „Ha szeretnél, akkor tudnád, hogy…” – és egészítsd ki a mondatot, amivel csak szeretnéd, amit tapasztaltál eddigi életed során.
Nos akkor, miről is szól ez az egész pszichológiai játszma?
Mert igen, ez egyébként egy pszichológiai játszma. A Nő párkapcsolatban él, azonban egész eddigi életében arra kondicionálták, hogy ne beszéljen a szükségleteiről. Talán gyerekként azt tapasztalta meg, hogy még ha el is mondja, amire szüksége van, senki sem törődik vele. Ezért elkezdte nem mondani – anélkül, hogy észrevette volna. Lehet, hogy így nőtt fel a Nő és egész életét így élte eddig. Mindeközben mélyen belül pedig mérhetetlenül frusztráltnak érzi magát, hogy senki sem törődik vele. És ez a frusztráció időről időre kitör belőle. Mint egy vulkán. De mire ez megtörténik, a szükségletek megfogalmazása (más néven kitörés, kiabálás, veszekedés) már nem tud kedves és asszertív lenni. Inkább olyan, mintha jeges vizet zúdítana a párja fejére.
Ez annyira igazságtalan, nemde?
A Nőnek ebben az esetben meg kell tanulnia, hogyan fogalmazza meg szépen amit akar, amire szüksége van. De lépjünk egyet hátra. Először is, a Nőnek tisztában kell lennie saját szükségleteivel. Ez triviálisan hangzik, hogy mindenki ismeri a saját igényeit, de sajnos a coaching ügyfeleimmel szerzett tapasztalataim alapján ez nagyon sok esetben hiányzik. Azok az emberek, akik úgy nőttek fel, hogy a környezetük nem hallotta meg és/vagy nem reagálta le igényeiket és szükségleteiket gyerekként, végül ők maguk is elvesztették a kapcsolatukat ezekkel. Elvesztették a kapcsolatot a belső énjükkel, tehát a szükségleteikkel is.
Az első lépés
Így hát a Nő számára az igazi első lépés, hogy ő maga fedezze fel és ismerkedjen meg a saját belső szükségleteivel. Gondolkodjon el rajtuk, írja le őket, vagy akár beszélje meg azokat a párjával (ha mindketten már elég bátrak vagytok ebben a kezdeti fázisban 😀 ). E lista nélkül nem igazán lehet kilépni ebből a viselkedési mechanizmusból.
A második lépés
Most, hogy a Nő már megismerte önmagát ebből a szempontból, második lépésként el kell kezdenie kommunikálni ezeket az igényeket a párja felé.
Ez a kommunikációs rész azért még trükkös tud lenni… Mivel ő ezt még soha nem tette meg, nem feltétlenül fogja tudni, hogyan kell csinálni.
Mint amikor a kisgyerek járni kezd. Megpróbál felállni, elesik. Újra feláll, talán megtesz két lépést, újra elesik. Újra és újra, amíg annyi gyakorlata nem lesz, hogy már tud egyedül járni. Nos, ugyanez történik a Nővel is, amikor elkezdi kommunikálni az igényeit, talán életében először. Többször el fog esni. Néha túl durva, néha túl gyenge lehet a közlésmódja, ilyenkor még bármi megtörténhet.
Szóval, drága Uraim…
… ha a párodnak szándékában áll kilépni ebből a pszichológiai játszmából és elkezdi megfogalmazni az igényeit, légy türelmes. Bátorítsd. Mondd el neki, hogy te hogyan szeretnéd, hogy mondja ezeket a dolgokat. Engedd meg, hogy ez az egész folyamat egy két irányú kommunikáció legyen köztetek.
Esetleg te magad is megkérdezheted tőle gyakrabban, hogy mire lenne szüksége. Adj neki időt a gondolkodásra és a válaszadásra. Talán nem fog tudni azonnal válaszolni. Lehet, hogy csak néhány nap elteltével fogja tudni elmondani neked. De ahogy gyakorol, egyre jobban neki fog menni. Így pedig sokkal harmonikusabb lehet a kapcsolat kettőtök között.
De ez a jobbik eset, amikor a Nő már rájött, hogy ki akar lépni a pszichológiai játszmából és változtatni akar. Uraim, így sokkal könnyebb dolgotok van.
És mi történik, amikor a Nő még egy lépéssel hátrébb tart és még mindig aktívan játssza a „tudnod kellene…” játszmát?
Ebben az esetben azt teheted (saját érdekedben, a Nőért és a párkapcsolatotokért egyaránt), hogy nyugodtan elmagyarázod neki, hogy szívesen csinálnád úgy a dolgokat, ahogyan neki arra szüksége lenne, de ehhez neki el kell mondania ezen az igényeit. Egyenként, lépésről lépésre haladva, elkerülve a vulkánkitörést (de ezt a vulkán-dolgot azért neki inkább ne mondd 🙂 Az csak olaj lenne a tűzre. Vagyis a vulkánra. Mindegy is, a lényeg, hogy ezt nem akarjátok megtapasztalni, higyjétek el… 🙂 ). A legrosszabb forgatókönyv az, hogy abszolút nem hajlandó erre és továbbra is benne akar maradni a játszmában. Ebben az esetben érdemes elgondolkodnod azon, hogy valóban ez-e a megfelelő párkapcsolat számodra. A jobbik eset az, amikor a Nő rájön, hogy másképpen is lehet ezt csinálni és bele is kezd a változtatásba.
Őszintén szólva sok kapcsolatban látom, hogy a nők ilyen kemény pszichológiai játékokat játszanak a párjukkal. Úgy látom, hogy ezek közül az esetek közül sok megoldható és javítható. De vannak olyanok is, ahol a nő nulla hajlandóságot mutat az irányba, hogy elismerje, hogy hibázott. Ragaszkodik ahhoz a gondolathoz, hogy ő tökéletes és a férfinak kell megváltoznia. Látom, ahogyan a kapcsolatban töltött hosszabb idő után a férfiak azt hiszik, hogy értéktelenek, csak ők követnek el hibákat. Több férfi coaching ügyfelem is volt, aki ezt gondolta magáról. Egy későbbi írásomban majd mesélek még róluk, hogy tanulhassatok az ő történetükből.
A lényeg most egyelőre az, hogy ha a barátnőd / feleséged hajlamos ezt a mondatot mondani, hogy „tudnod kellene…”, akkor próbáld ki a fent említett tippeket.
Próbáljátok meg közösen megváltoztatni a párkapcsolatotokat. Egy kapcsolatban a fejlődés és a haladás mindig két emberen múlik.
Tedd meg a magad részéről, amit tudsz és hagyj időt arra, hogy a párod is megtegye a saját lépéseit. De ne felejtsd el, hogy ha az ő részéről nincs fejlődés, nincs változtatási hajlandóság, akkor érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy magadat mentsd. Azzal, hogy kilépsz a kapcsolatból.
Uraim, sok sikert kívánok nektek ehhez a feladathoz! Ha pedig ilyen történeteket, tapasztalatokat vagy sikereket szeretnétek megosztani velem, akkor örömmel várom őket! 🙂
Addig is, ha szeretnétek a párkapcsolatokról és a randizásról szóló korábbi cikkeimet olvasgatni, ajánlom figyelmetekbe a cikklista gyűjteményemet, ahol témakörönként találjátok meg összeszedve őket.
Dóri
Kapcsolódó cikkek a Cikklistáimban:
Mérgező nők: hogyan ismerjük fel őket és mit lehet tenni ilyen esetekben
Élet egy nárcisztikussal: A mérgező kapcsolat jelei és megoldásai
Párkapcsolati blokkoló működésmódok
“A nők csak pénzt akarnak…” Igaz ez a megbélyegzés?
Amikor a Férfi dob egy csontot
Elférfiasodott nők, elnőiesedett férfiak
Miért mindig elérhetetlenekbe futsz bele?
Olyan sokat bántottál, mégis miért ilyen nehéz elengednem téged?
A 365 nap című film párkapcsolati elemzése
Férfi szemmel: a boldog párkapcsolat nem kor kérdése
„Bármit csinálok, nem tudom a páromat boldoggá tenni…”
Az én-idő – avagy hogyan maradj önmagad a párkapcsolatban?
Pszichológiai bántalmazás a párkapcsolatban
holisticcoachingtherapy.com 